Nyomdai, grafikai kifejezések

CMYK
a négy nyomdai alapszín: cián (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow), fekete (black). Ezt a szín meghatározási módszert a színes nyomdatechnika hívta életre. Ez a színkeverési módszer tulajdonképpen a szubtraktív színkeveréssel azonos. Elvileg három alapszín a cián, bíborvörös, sárga együtt minden szín előállítására képes, de a nyomdászatban a nyomási technológia miatt a három alapszínből előállított fekete nem biztosítaná a szükséges árnyalatterjedelmet. Emiatt negyedik összetevőként használnak valódi fekete színt is, így már lehetséges a megfelelő színmélység? árnyalatok előállítása is.

RGB
a színek leírása az additív színkeverés alapszíneivel, a piros (R, red), zöld (G, green) és kék (B, blue) összetevőkkel. Nem használatos a nyomdaipari termékek előállításában.

Pantone színek (PMS, spot, speciális kevert színek)
a négyszínnyomtatástól (CMYK) eltérően előre definiált, előre kikevert egyedi színek a Pantone Matching System-nek megfelelően..

L*a*b*
az RGB és CMYK színtér-leírástól eltérően egy eszközfüggetlen színtér.

Színkeverés
Az additív színkeverés különféle hullámhosszúságú fények összekeverését jelenti, azaz két vagy több színinger egy időben a látómezőbe kerülését. A három alapszín vörös, zöld, kék (RGB, red-green-blue). Az egyes színkomponensek eltérő intenzitású nyalábjainak összekeverésével érhetők el a különféle színek. A szubtraktív színkeverésben a kiinduló (fehér) színt az adott színképtartományban elnyelő vagy szóró eszközzel (színsz?rő) változtatják. A színes anyagokra az a jellemző, hogy a minden színárnyalatot tartalmazó fehér fényből egyeseket átengednek, másokat elnyelnek, tehát "kivonnak" az eredeti keverékfényből s így keletkezik új szín. Az alapszínek a cián, magenta, sárga. Minden színes nyomtatás ezen fizikai elvek alapján m?ködik. Az alapszínek teljes keveréke a fekete színt adja. Nyomdai alkalmazások esetében negyedik színként általában feketét is használnak.

Színkezelés (color management)
a színhelyes képmegjelenítéshez, nyomtatáshoz szükséges eljárások.

ICC profile
egy olyan állomány, amely leírja, hogy egy adott eszköz (pl. monitor, szkenner, nyomtató vagy proof-nyomtató) hogyan reprodukálja a színeket. Hogy a feldolgozás folyamán végig konzisztensen történjen a színek renderelése, színfeldolgozó egységnek az ICC profájlok segítségével kell kompenzálni az egyes eszközök egyedi színkarakterisztikáit.

DPI (dot per inch)
a felbontás mértékegysége; az egy inch-re (25,4 mm-re) eső képpontok száma.
A képernyőfelbontás 72 dpi, nyomtatási feladatokra 300 dpi-s képeket szokás használni.

JPEG ('Joint Photographic Experts Group')
grafikus fájlformátum fényképekhez és egyéb színes bitmap képekhez. A jpeg formátum matematikai módszerekkel csökkenti a fájlméretet, a képnek lehetőleg olyan helyein, ahol a legkevésbbé látszik. Az eljárás adatvesztéssel jár.

LPI (lines per inch)
a felbontás mértékegysége; az egy inch-re (25,4 mm-re) eső vonalak száma. A FlipSign lencselemezek felbontását lpi-ben adják meg.

PPD (PostScript Printer Description)
a PostScript nyomtató jellemzőinek leírását tartalmazó állomány.

Kifutó szín
ha valamelyik szín eléri a vágás vonalát. Ez esetben tervezéskor a képet minimum 3 mm-rel túl kell nyújtani a vágás vonalán, hogy a nyomtatvány körülvágásakor ne fordulhasson elő a papír fehér színének kibújása.

ISBN (International Standard Book Number)
Könyvek nemzetközi azonosító száma. Az ISBN megjelölésből és tíz számjegyből áll. Az első rész (első három számjegy) az ország vagy nyelvterület jelölésére szolgál (Magyarország=963), a középső rész a kiadóra és a kiadvány sorszámára vonatkozó számjegyeket tartalmazza, az utolsó egyjegyű szám egy ellenőrző szám (pl. ISBN 963 05 6843 8).

ISSN (International Standard Serial number)
Időszaki kiadványok és sorozatok nemzetközi azonosító száma. Az ISSN megjelölésből és kétszer négy számjegyből áll (pl. ISSN 1214-3442).

Elektronikus dokumentum
A csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen, CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő) dokumentum, beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része, illetve annak használatához szükséges.

Braille-írás
Vakok számára készített, a papír felszínéből kiemelkedő, 7 pontból variálható különleges írás, amelyet tapintással olvasnak.

Behúzás
Rögzített érték, amellyel a bekezdés első sorát kissé jobbra állítva (beljebb) kezdjük.

Címnegyedív (címnegyed)
A könyv első négy oldala, amely a szennycím-, sorozatcím- és címoldalt, valamint a copyrightoldalt tartalmazza. Röviden címnegyednek is nevezzük.

Copyrightoldal
A címnegyed negyedik oldala, amely rendszerint a következőket tartalmazza: A szerkesztő, a lektor, a fordító neve, fordítás esetén a mű eredeti címe, a copyright szövege (innen az elnevezés) és támogatás esetén a támogatók neve. A copyrightoldal tartalmazhatja a kolofont is.

CtP technológia
A hagyományos film levilágításos eljárással szembeni egy új, modernebb eljárás. A CtP (Coputer to Plate) eljárással közvetlenül a számítógépes garfikai anyagot nyomólemezre világítják. Ez a lézertechnológia gyors pontos minőségben sokkal fejlettebb mint elődei és nem utolsó sorban de gazdaságosabb is mint más eljárás.

Kiskapitális
Kapitälchen, olyan verzális, amelynek mérete a kisbetű középmagasságának felel meg (x vagy m betű magassága), a kezdőbetűk pedig nagybetűk.

Kolofon = Impresszum
A kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és előállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelős kiadó, felelős szerkesztő, műszaki szerkesztő, nyomda és annak vezetője stb.) tartalmazza. A kolofon a könyv utolsó lapján, esetleg a címnegyed negyedik, azaz copyrightoldalán helyezhető el. Ma már általában az impresszum adatait is a kolofonban közöljük.

Kurrens
Kisbetű.

Verzális
Nagybetű

Kurzív
Dőlt betű (nem egyszerű geometriai döntés, hanem az adott betűtípushoz tartozó dőlt betűkészlet)

Levilágítás
A kiadványszerkesztő program a nyomdai színeknek megfelelően szürkeárnyalatos képekre konvertálja a kiadvány oldalait és egy nyomtatófile-t (Postscript) hoz létre. Ezt a file-t felhasználva, egy computervezérelt levilágító berendezés 4db színkivonati síkfilmet állít elő. Ezeket a filmeket viszik át fotokémiai úton a nyomdagép nyomólemezeire. A levilágítóberendezések rendkívül költségesek, ezért a legtöbb nyomda erre specializálódott levilágító-műhelyekben készítteti el a filmeket. Marginális · A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.

Nyomdai rács
Szabályos távolságban elhelyezkedő különböző méretű pontok, amik elég sűrűek és kicsik ahhoz, hogy szemünkben összeolvadva folytonos árnyalatnak tűnjenek.

Szedéstükör
A könyv oldalaira megállapított szedési felület. Az élőfej a szedéstükrön belül, míg az oldalszámok azon kívül vannak. Széljegyzetek, kifutó képek is kerülhetnek a szedéstükrön kívülre.

Színbontás
Színes nyomdai eljárásoknál (általában) négy festékkel dolgoznak, és a színintenzitásnak megfelelő méretű rácselrendezésű rasztereket (képpontok) nyomtatnak a papírra. A kékeszöld-bíbor-sárga színű apró képpontok keveredését a szemünkben különböző színárnyalatokként érzékeljük. A három szín nyomásával nem lehet igazán szép sötét árnyalatokat kapni, ezért szükséges még egy fekete színt is nyomni. (Természetesen a fekete szövegek is ezzel nyomtatódnak)

Vágott méret
Az összehordott, bekötött kiadvány széleinek esztétikus megjelenése érdekében (a gerincet kivéve) kötészetben körbevágják. Az így kialakított méret a vágott méret.

Vákát oldal
Mivel a fejezetek általában páratlan oldalon kezdődnek, ha az előző fejezet páratlan oldalon érne véget, egy üres (vákát) oldalt kell beszúrni utána. Angolszász gyakorlatban megjegyzésként feltüntetik: "ez az oldal szándékosan maradt üresen"